Milyen az egyházmegye papi ellátottsága?

A Győri Egyházmegye papi a ellátottságot tekintve egy fokkal talán jobb helyzetben van a többi egyházmegyéhez képest, de a paphiány itt is nagy. 40 olyan plébánia van az egyházmegyében, amelyet oldallagosan látnak el. Szerveztünk már egy tanfolyamot olyanoknak, akik pap nélküli ige istentisztelet vezetésére kaphatnak megbízást, és már el is kezdtek dolgozni. Biztató jel, hogy a szemináriumban jelenleg több első éves hallgató van, mint korábban. Figyelemre méltó, hogy az újonnan alakult egyházi iskolák adják elsősorban a papi hivatások zömét. Tehát nem a régiek, hanem az újak.

Milyen mértékben vesznek részt a világi hívők az egyház munkájában?

Én úgy látom, hogy mindig találunk olyan elkötelezett világiakat, akik különböző feladatok ellátására alkalmasak. A pedagógusi állásokra is, és az egyéb intézményi állásokra is mindig pályázatot hirdetünk, és mindig sok a jelentkező. Nagyon sok világi van, akik szívesen vállalkoznak sok mindenre, csak észre kell venni őket. Nem mindig az az alkalmas, aki önként jelentkezik, de vannak olyanok, akik tényleg rátermettek a feladatra. Eddig hála Istennek mindenre találtunk megfelelő embert. Bízom benne, hogy ez ezután is így lesz.

Püspök Úr hogyan értékeli a Püspöki Konferencia által meghirdetett imaév visszhangját?

A hívek részéről nagyon pozitív visszajelzések érkeztek a körlevéllel kapcsolatban, ők is úgy érezték, hogy nagy szükség volt erre. A negatív visszajelzések, amelyek főként a sajtó 99%-át kitevő egyházellenes médiumokból érkeztek, szintén azt igazolták, hogy jó lépés volt a körlevél. Nagyon nem tetszett – ez azt mutatja, hogy jó irányba léptünk. Az egyház észrevette, hogy nemcsak a napi kérdésekkel kell szembenézni – ez a politika feladata. A problémák gyökerei mélyen vannak, amit csak egy belső megújulással lehet orvosolni..

Az egyház történelme során sokszor láttuk, hogy igazi reform csak akkor következhetett be, ha beismerték a hibákat, a bűnöket. Addig, amíg nem vesszük észre a rosszat, addig nem lehet belőle kigyógyulni. Minden olyan reform, amelyik azzal próbálja gyógyítani a betegséget, hogy természetesnek veszi, és azt mondja, hogy jó ez így, az eleve halálra van ítélve. Nagyon sokan azt mondják: igen, én hívő keresztény vagyok, de abban mintha már nem hinnének, hogy a XXI. században is lehet keresztényként élni. Amíg nem mondjuk ki azt, hogy a házasságra készülni kell, az hivatás, hiába ütjük el azzal, hogy „ó, hát már mindenki együtt él, akkor meg minek”. Amíg ki nem mondjuk, hogy ez nem katolikus, ez nem keresztény, addig nem várhatunk megújulást sem. Ugyanígy érvényes ez a családokra, a gyereknevelésre és sok minden más egyébre.

Más kérdés hogy az egész egyház megújulása a történelemben legtöbbször nem úgy történt, hogy az elvilágiasodott egyháziak és világiak rájöttek, hogy ők rossz úton jártak, és megtértek, hanem egyszerűen előjött egy Assisi Szent Ferenc, vagy Loyolai Szent Ignác és elkezdtek valamit, azután a fiatalok az érdeklődők csatlakoztak hozzájuk, és megújult az egyház. A fiatalok azt keresik, amit érdemes követni, amire érdemes rátenni életünket. Ha ilyet látnak, akkor lesz majd megújulás. Ebben a folyamatban az imádság, az engesztelés sokat segít.

Milyen programok lesznek a meghirdetett nemzeti imaév alkalmából a győri egyházmegyében?

Nagyon sok fontos eseményt tervezünk, ezek részben olyan programok, amelyekre minden évben sor kerül, de most ennek az engesztelő imaévnek a jegyében szerveződnek. A gazdag programból csak néhányat emelnék ki, mindenekelőtt a győri szeretetnapokat, a győri székesegyházban lévő Könnyező Szűzanya kegyképéhez kapcsolódó ünnepet.. Minden egyházi iskolában szervezünk ifjúsági találkozókat, ezeknek a házigazdája az iskola lesz. Ezekre a találkozókra, amelyeknek fő témája a papi és szerzetesi hivatás, nemcsak az iskolába járó gyerekeket hívják meg. 2007-ben Szent Erzsébet év lesz, a találkozók központi témája akkor a házasság lesz. Az egyházmegye búcsújáró helyein is lesznek zarándoklatok, területenként elosztva, ezek is a nemzeti imaév kapcsán szerveződnek. Hasonlóképpen tervezünk zarándoklatot az egyházmegye minden pedagógusának, tehát nemcsak a katolikus iskolákban oktatóknak.

A nemzeti imaév jegyében szervezzük meg a lelkigyakorlatot felnőtt fiatalok számára, és a hivatástisztázó lelkigyakorlatot az érdeklődő fiatalok számára.
Az egyházi iskolák tanárainak minden nyáron tartunk továbbképzést, és az ország minden részéről érkeznek hitoktatók és papok a kateketikai lelkigyakorlatra. Ezeket a programokat is az engesztelő imaév jegyében szervezzük..

Püspök Úr az MKPK iskolabizottságának elnöke. Hogy látja: érződik már az egyházi iskolák nevelésének hatása? Mit veszít a társadalom azzal, ha az elfogadott költségvetésnek „köszönhetően” a bezárás, összevonás veszélye fenyegeti az egyházi iskolákat?

A rendszerváltás óta csak az egyházi iskoláknak van igazán érezhető hatása. Nem igaz, hogy nincs hatása a katolikus iskolai nevelésnek. Nehéz feladat, mert a mi iskoláink is hozott anyagból dolgoznak, mi is ebben a társadalomban élünk, de egészen más eredményeket érünk el. Arról nem is beszélve, hogy ezek az iskolák, kevés kivételtől eltekintve nem sztár iskolák! Ide nem a milliomosok gyerekei járnak – van ilyen is, de nem ez a jellemző –, hanem zömmel olyanok, akik elkötelezett keresztényeknek a gyermekei, másrészt olyanok, akiknek jó része egyáltalán nem gazdag, egyáltalán nem elit körülmények között él. Elhangzanak olyan vádak, hogy az egyház nem tesz semmit, vagy keveset tesz a romákért. Szeretném erre elmondani, hogy a mi iskoláinkba kétszer annyi cigány gyerek jár, mint bármelyik másik iskolába..

Már a katolikus egyetemnek is érezni a hatását. A mi egyházmegyénknek is vannak már olyan alkalmazottai, akik ott végeztek, és nagyon jól beváltak a munkában az intézményeinkben. Az egyházi iskolákból kispapok kerülnek ki. Van egy kollégiumunk is, amit nem lehet egy napon említeni világi egyetemi kollégiummal. Maga az egyetem is elismeri, hogy az a 100 fős kollégium, amit mi tartunk fönn, olyan nekik, mint egy oázis – a többire is jó hatással van.

Kiszámítottuk, hogy csak a Győri Egyházmegyében 170 és 200 millió között kell az egyházmegyének hozzáadni az iskolák pénzéhez, és ez az összeg csak az üzemelés fedezéséhez elég. Ebben nincs benne. sem fejlesztés, sem egy kisebb felújítás, vagy például egy festés. Nekünk védenünk kell azoknak a jogait, akik ránk vannak bízva. Ez vonatkozik az egyházi iskolák alkalmazottaira és tanulóira, akik – ahogyan már mondtam – nem az elit társadalmi rétegből kerülnek ki. Értük emeljük fel szavunkat, amikor megszólalunk.